A sejtbiológia mint tudomány, nagyon érdekes információkkal szolgál azoknak, akik nyitottak az élővilág működése iránt. Hogyan alakultak ki a sejtek, hogyan működnek, mi kapcsolja és rendezi őket, hogyan tudják mikor – mit kell csinálniuk, mi a barát, az ellenség, hogyan védekeznek a betolakodókkal szemben és egyáltalán miként is áll össze az a csoda, amit szervezetnek nevezünk.
Az, hogy mi egymással kommunikálunk szóban, írásban, jelekkel, grimaszokkal az egyértelmű. De vajon a sejtek hogyan teszik mindezt?
Ez a „beszéd” főként az extracelluláris jelmolekulák segítségével történik, amelyek a szomszédos sejtek közötti kommunikációt teszik lehetővé, de kapcsolatot teremthetnek a szervezet két távoli sejtje között is.
A legtöbb sejt maga is kibocsát illetve felvesz szignálokat, azaz jeleket.
A jel érzékelése receptor fehérjéken keresztül történik, amelyek a sejtek felszínén, illetve a sejt belsejében (citoplazmában, vagy a sejtmagban) helyekedhetnek el.
A jelmolekula kötődése a receptorhoz, sejten belüli jelátviteli folyamatokat indít be. Vagyis több molekulán keresztül a jel áttevődik a sejt bizonyos kompartmentumai (rész, szakasz) felé, ahol ún. effektor fehérjék aktiválódnak, szerkezetük megváltozásával a sejt bizonyos működéseit (pl. génexpresszió, ioncsatorna működés, anyagcsere utak, citoszkeleton) megváltoztatják.
A sejtek közötti kommunikációnak az embrionális fejlődés során is fontos szerepe van. A differenciáció során a sejtek sorsának meghatározásában általában fontos szerepet játszik egy már előzőleg kialakult másik sejtcsoport által termelt szignálmolekula jelenléte, vagy hiánya. Ezt a folyamatot embrionális indukciónak nevezzük. Az indukció hatására megváltozhat az indukált sejtcsoport sejtjeinek alakja, osztódási rátája, s ezzel sejtjeinek további sorsa.
A többsejtűek sokféle szignálmolekulát (jelmolekulát) használnak a kommunikációban. Ezek lehetnek fehérjék, aminosavak, nukleotidok, szteroidok, retinsav-származékok, zsírsavszármazékok, de még gázok is, mint pl. a nitrogén-oxid, vagy a szén-monoxid.
Ahhoz, hogy ez a „sejtbeszéd” gördülékeny legyen a bőrben is, ahhoz a sejteknek tökéletesen kell működniük. Fontos a megfelelő bőrápolás, a létfontosságú alapanyagok biztosítása, pótlása. Támogatni kell azokat a biokémiai folyamatokat, melyek fenntartják a normál működést. Ehhez adnak hathatós segítséget a PANDHY’S™ COSMIX professzionális és lakossági kozmetikumai.
Kiemelném a széles kínálatból a COSMIX Boostereit, amelyek aktív hatóanyagai többek között javítják a sejthártya fluiditását, fokozzák az anyagcsere folyamatokat, biztosítják az energiát a megújító folyamatokhoz. Ajánlom minden kedves Olvasó figyelmébe a COSMIX Energy és Night Boosterek használatát!
Röviden e két kozmetikumról:
- COSMIX Energy Booster
Olyan, mint egy elem a sejt számára. Antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően segíti az energiatermelést azáltal, hogy támogatja a testünk harcát a reaktív oxigéngyökökkel szemben.
- COSMIX Night Booster
A formula megerősíti a bőr éjszakai regenerációs és helyreállító folyamatait. Serkenti a belső anyagcserét, fokozza a bőrsejt tevékenységet és az energia termelést. Elősegíti a toxinok kiürítését. Lelassítja a sejtoxidációt, segíti a nappal keletkezett károk helyreállítását.
2019-ben a COSMIX Oleo Line termékcsalád a kapcsolódó szolgáltatásokkal a Magyar Érték és Minőség Nagydíjat nyerték el.
A teljes termékpalettáról részletesen a honlapon vagy a webshopon található információ.
Kívánok sok jó, hasznos társas beszélgetős programokat az elkövetkezendőkben úgy a magán- és az üzleti életben, és figyeljünk a bőrünk jelzéseire is, mert kommunikáció nélkül semmi nem működik!
Noémi
(forrás: Lovas Sándor)
